User talk:Bikermacska/Sandbox

Edit below this line ____________________________________________________ á é í ö ó ő ü ú ű Á É Í Ö Ó Ő Ü Ú Ű (See: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Személy_infobox for a full template.)

|kitüntetései: 3. Osztályú Katonai Érdemkereszt Ezüst Katonai Érdemérem Bronz Katonai Érdemérem Károly Csapatkereszt Sebesülesi Érem

Vitéz Náray Antal (Opazova, ma Ópázova, 1893 november 26- Budapest, 1973 augusztus 3), magyar nyugállományú vezérőrnagy, a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke, mérnök, iró, zeneszerző.

Élete

Apja, nárai Náray Lajos, a Magyar Államvasút tisztviselője, anyja, Horváth Rozália, háztartásbeli. Az Újvidéki Gimnázium elvégzése után Pécset a Magyar Királyi hadapród iskolában tanult, majd Budapesten, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémian folytatta tanulmányait. 1914-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban harcolt melynek során ezred segédtiszti beosztásra emelkedett.1 Az első világháború után hadapród iskolákban, majd a Ludovika Akadémian tanitott. 1920-24 a Budapesti Műegyetemre járt, és elvégezte a Vezérkari Tisztképző Hadiakadémiát. A Magyar Királyi Honvédségtől 1942 májusában vált meg. 1942 májustól 1944 március 19-ig, Magyarország német megszállásáig, a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke volt 2,5. A náci politika elleni, valamint háború ellenes nézetei miatt a nyilasok magyarországi hatalom átvétele után egy ideig bújdosott, de a nyilasok hamarosan letartóztatták. 1944 decemberében a Mártírok úti volt honvéd fogházban őriztek, ahonnan Bajcsy Zsilinszky Endrével együtt a Sopron-Kőhidai börtönbe vitték 1. Innen a szovjet hadseregek előrenyomulásakor a Gestapo és a nyilasok egy marhavagonban Mauthasuenbe irányitották. Politikai fogságából amerikai csapatok szabaditották ki, 1945 április végén 1. Kiszabadulását követően egy kis német faluban megírta a háborút megelőző és a háború alatti visszaemlékezéseit. Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel késobb találta meg, és könyv formájában közölte 1. 1945 augusztusában Náray Antal hazatért Magyarországra, ahol ezúttal a szovjet/magyar kommunisták tartoztatták le, “háborus bünökkel” vádolva. 1946-ban ugyan minden vád alól felmentették, de 1951-ben a kommunista kormány elvette nyúgdíját és ingóságait, és feleségével és legfiatalabb gyermekével együtt Fegyvernekre telepitették ki 1,, ahol nyomorúságos körülmények között élt. 1954-től Budapest közelében, Budaörsön lakott, ahol iskolai zeneoktatásból és nyelv tanitásból élt, igen szerény körülmények között. 1973-ban halt meg Budapesten, szív elégtelenség következtében.

Honvédelmi pályafutasa A Ludovika Akadémia elvégzése után 1914-ben avatták hadnaggyá, a szabadkai Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezrednél szolgált. Az első vilagháboruban, szakaszparancsnokként, század parancsnokként, majd ezred segédtisztként szolgált a fronton. Harci cselekedeteiért több katonai érdeméremmel tüntettek ki. 1924-től vezérkari tiszt. 1935-től alezredesi rangban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, elöször mint a gépkocsi osztályának vezetője, később az anyagi csoport vezető helyttese. 1940-ben a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkárává nevezték ki. Ettől kezdve Teleki Pál miniszterelnök közeli munkatársa lett.1 1942 márciusában vezérőrnaggyá nevezték ki, de ezután hamarosan, májusban nyugállományba vonult a honvédségtől. Ekkor már tábornoki rangja volt. 1

Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke 1942-ben Náray Antalt, széleskörű műveltsége (öt nyelven beszélt, könyveket irt) és zenei ismerete végett, Horthy Miklós a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöki posztjára javasolta. Mint a Radió elnöke, Náray megpróbalta a szélsőjobboldal képviselőinek szereplését csökkenteni illetve megakadályozni. Nem járult hozzá, hogy zsidó származásu művészek műveit levegyék a rádio műsoráról, ellenkezőleg, megakadályozta hogy zsidó származasu mukatársait munkaszolgálatra vigyék. Polgár Tibor zeneszerző-karnagyot Náray mentette ki a munkaszolgálatból, Majorossy Aladár zeneszerzőnek munkalehetőséget adott.) 3 Emiatt a széljobboldal súlyosan támadta, “zsidómentő” “zsidóbérenc” nevekkel illették. A Rádió elnöksége alatt élesen ellenezte Antal István, tárca nélküli nemzetvédelmi és propaganda miniszter szélsőjobbaldali politikáját. 4 Természetesen a németek se néztek jó szemmel a fajvédést ellenző magatartását, és a Budapesti német követség többször kifogásolta a Rádio működését. 1944. március 19-én a németek Budapestre való bevonulása és a Rádió elfoglalása után Náray önként lemondott az elnöki tisztről, mert nem akart idegen hatalmakat kiszolgálni. Ref: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/499.html

Legfőbb művei

Könyvek Náray Antal Visszaemlékezése 1945; Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt es jegyzeteket Szakály Sándor irta.

Náray emlékiratainak közvetlenűl a 2. Világháboru utáni megirását azért tartotta fontosnak, mert félő volt, hogy a budapesti bombázások alatt a (saját szavait idézve) “Magyarország hadba lépésének alapokmányai elvesztek. Könnyen történhetik meg tehát, hogy hamis vádak ártatlanokat érnek, a bűnösök pedig bűntetlenul fogják tovább űzni hamis jatékukat”1. Tekintve, hogy Náray a magyar történelem e nehéz időszakának közvetlen szemtanuja volt, a vezető politikusokat jól ismerte, számos olyan megfigyelést irt le viszaemlékezésében, ami segitheti a történészek munkáját. Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte 1

Náray Antal, Berkó István: Légitámadás! Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936

Szépirodalmi muvek

NÁRAY Antal, vitéz: Árva Anikó. Téli mese. (Budapest. 1938, a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja) http://axioart.com/tetel/naray-antal,-vitez-arva-aniko-teli-mese-_1284043?print

Zeneművei Isten Rabjai 1942, film zene, Magyar Filmiroda http://www.imdb.com/title/tt0240622/?ref_=nm_flmg_com_1 http://www.port.hu/isten_rabjai/pls/w/films.film_page?i_film_id=7580

Erdélyi Induló zenéje Magyar Lovassági Induló

Források 1. Szakály Sándor : Náray Antal Visszaemlékezése 1945; Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988.

2. Fehér Csaba: A Magyar Rádió története Náray Antal elnöksége idején, 1942-1944. In Fons,1999. 3: 337–370. p.

3. Vámos György: Naray Antal vallomasa. Multunk, 2006/3. 243–254.

4. Multkor: Az MTI a masodik vilaghaboru alatt. 2011. November 30.

http://mult-kor.hu/20111130_az_mti_a_masodik_vilaghaboru_alatt

5. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/499.html

http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5098 http://nepszava.hu/cikk/1010833-egy-oszinte-visszaemlekezes http://epa.oszk.hu/00900/00995/00007/pdf/vamosgy2.pdf

http://epa.oszk.hu/01700/01739/00081/pdf/EPA01739_eszmelet_2012_96_tel_079-102.pdf

http://www.imdb.com/name/nm1718239/

https://www.antikvarium.hu/konyv/vitez-naray-antal-ifj-vitez-berko-istvan-legitamadas-391818

http://www.filmintezet.hu/uj/hirado/heti/index.php?y=hir&id=1285&eid=7888#go

http://www.imdb.com/title/tt0240622/?ref_=nm_flmg_com_1